8. fejezet
Később Sans és Héjús a vízesésnél sétálgattak...
-Itt hallottam apád... olyasmit mondott kutyájának, hogy "megbosszulja"...
-TESSÉK?
-Nem tudtam miről beszélt...
Hörgést hallottak mindketten...
-Zúg a fejem...
-Sans, ez nem a te fejed... én is hallom...
-Akkor mi?
Hirtelen Sansra ugrott egy csápos szörny és eltemette szinte...
-SANS! SEGÍTEK!
Héjús aláteleportált a szörny alá, megfogta Sanst és kiteleportált
-FUTÁS!
-Miért nem teleportálsz újra?
-SÜSÜ! Mert kifogyott a manám!
Héjús csak addig teleportálhat, amíg ki nem fogy a manája...
-Akkor futás!
A szörny lecsapta csápjával Héjúst, felkelt gyorsan és futott tovább...
-A francba, zsákutca!
-A-apa?
-Na ne mondd, így néz ki?
-Nem... a-apa... hallasz?
A szörny megszólalt:
-fiam... fiam...
-Apa! De te meghaltál!
-nem haltam meg... de... súlyos... sérüléseket szenvedtem... a forró világban landoltam Alphys laboratóriumánál... Alphys... nem volt ott... magamba szúrtam egy nagy adag elszántságot... elolvadtam... végül... így ébredtem...
-De apa... mit akarsz megbosszulni?
-Hallottál... Meg... öllek... mert... mert egész életedbe utáltál...
-Ez nem igaz, én sze...
-NEM ÉRDEKEL!
és elcsapta csápjával az egyik sarokba...
-Üdv Sans apja!-nyújtott kezet Héjús- én Héjús vagyok...
Neki is odacsapott, de Héjús kikerülte...
-Mily illetlen... na jó... te akartad!
Héjús elővette kardját, de nem akarta bántani, csak meg akarta ijeszteni... nem sikerült... Héjús a földbe csapta a kardot és a föld kezdett kiemelkedni, ez ment előre Gaster felé és felrepült, annyira, hogy messzire landolt... Héjús kihúzta a kardját, majd felsegítette Sanst.
-Miért bántott... mit tettem? Mi oka volt rá?
-Nem tudom Sans, szerintem menjünk haza...
VÉGE